Interjú Csanády Istvánnal, a Shapr3D ügyvezetőjével és alapítójával.
A Shapr3D egy magyar startup cég, amely egy 3D modellező szofvert készít. A szoftver az Apple Ipad Pro tabletjéről applikációként letölthető. Az applikációval könnyen és egyszerűen, az ujjunk és az Apple saját gyártású tollának segítségével bonyolult és komplikált térbeli modelleket létrehozni. A Shapr3D youtube csatornáján megnézhetjük, hogy miképp tudunk a szoftverrel mindent, kávéskannától, autókerekeken át egészen mikrofonig megtervezni. A Shapr3D-t 2015-ben alapították meg. Csanády Istvánnal, az alapítóval és az ügyvezetővel beszélgettünk.
Ő így foglalta össze a vállalkozását:
„Mi a Shapr-nél egy 3D CAD rendszert csinálunk (számítógépen alapuló eszköz, amely mérnököket és más tervezési szakembereket tervezési tevékenységükben segíti). A tervezés és gyártás (design and manufacturing) iparágában dolgozunk. Első körben egy iPad alkalmazással indultunk de a Shapr3D már elérhető a Mac-en és Windows-on is. Cégünk ambíciója, hogy azt a terméket hozzuk létre, amely a következő harminc évre definiálja az iparágat.”
Mi az a CAD?
A CAD az angol Computer-aided design (link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Computer-aided_design) kifejezést takarja. Ez tükörfordításban a számítógép által támogatott tervezést jelent. A CAD rendszereket mérnökök (leginkább gépész- és építőmérnökök), valamint más tervezési szakemberek használják munkájuk során. Az alábbi képen láthatunk egy kávéskancsó tervezetét. A terv a Shapr3D CAD rendszerével készült. Az elkészítésről videó megtekinthető ide kattintva. (https://youtu.be/djCh3xMckNE)
Hogyan indult a vállalkozásotok?
„Hú, ez egy nagyon nagy kérdés, erről órákig tudnék beszélni. Nekem volt korábban egy másik startupom, szintén egy CAD startup, utána a LogMeIn-nél dolgoztam, mint szoftverfejlesztő, de ez a nagyvállalati környezet nem jött be, úgyhogy úgy döntöttem: akkor vissza a startup világba. Már 2013-ban hobbiból dolgoztam a technológiai alapon. Az egész cég indulásakor, a legfőbb motivációm az volt, hogy körülnéztem, hogy hol lehetne dolgozni és hol lehetne tényleg valami ambiciózusat és valami világszinvonalút csinálni, anélkül hogy elhagynám az országot.
Arra jutottam, hogy sehol. Úgy voltam vele, hogy ha nincs ilyen cég, majd én megcsinálom. Tudtam, hogy mobiltermékfejlesztéssel akarok foglalkozni, a mobil alkalmazásokban szerintem még mindig rengeteg a potenciál és még mindig nagyon korai fázisban van a mobilalkalmazás fejlesztési iparág. Másrészt amit izgalmasnak találtam, az maga a CAD. A CAD iparágnál elmaradottabb szoftveriparág nincs a világon, 30 éve nem változott szinte semmi: se a termékek, sem az, hogy hogyan értékesítjük ezeket a termékeket. Úgy gondoltam, hogy ideje ezt megreformálni.”
Milyen nehézségekkel szembesültetek?
„Ez egy nagyon hosszú lista. A Shapr az egy nagyon speciális vállalkozás, abból a szempontból, hogy ez nem az átlag magyar KKV (kis- és középvállalkozás). Ez egy VC backed cég, tehát kockázati tőkéből finanszírozott cég, aminek a növekedési elvárásai igen magasak. Az elvárás az az, hogy ebből “világuralom” legyen, és mindezt lehetőleg kevesebb, mint 10 év alatt valósítsd meg. Ez azt jelenti, hogy igen gyorsan kell nőni, tehát a tavalyi 5 millió dollár ARR-on (annual recovery revenue – megújuló árbevétel) fejeztük be és erről az alapvonalról kéne most megint triplázni – ez elég gyors növekedés.
A kihívásokat ebből le lehet vezetni, hogy mik voltak – ilyen sebességgel kell terméket fejleszteni, ilyen sebességgel kell felvenni az embereket. Illetve még egy valamit kiemelnék: amikor ilyen tempóban nősz, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden évben egy teljesen új céged van. Ami fél évvel ezelőtt működött, az félévvel később biztos, hogy nem fog működni, mert kétszer annyian vagytok és háromszorosan kell nőni félévvel később. És ez azt jelenti, hogy félévente újra ki kell találni az egészet.”
Mit jelent az, hogy VC backed cég?
A venture capital magyarul kockázati tőkét jelent. A kockázati tőke, azaz a VC a magántőke és a finanszírozás egy olyan formája, amelyet a befektetők nyújtanak leginkább startupoknak, amelyekről feltételezik, hogy hosszú távon növekedési potenciállal rendelkeznek. A kockázati tőke általában befektetőktől, befektetési bankoktól és bármely más pénzügyi intézménytől származik.
Miért ebben a szektorban helyezkedtél el?
„Ahogy mondtam, maga az iparág nagyon nagy, nagyon lassú, nagyon le van maradva, nagyon izgalmas maga a probléma amit meg kell oldani. Én szeretem a nehéz problémákat. Egész életemben mindig foglalkoztattak a nehéz problémák. . Lehet úgy is sikeres startupot építeni, hogy egy nagyon egyszerű terméket építesz, ez a spektrum egyik vége. A spektrum másik végén ott van a Shapr, amely egy egész CAD rendszer, rettenetesen komplex termék. Én a spektrumnak ezt a végét szeretem.”
Mit tanácsolsz egy kezdő vállalkozásnak, hogyan érjenek el befektetőket, hogy azt mondják: igen, ebbe pénzt akarok rakni?
„Nőjjenek nagyon gyorsan. Ez ennyire egyszerű. Szerintem ennél jobb tanács nincsen. Ezt az egész VC világot egy mítikus bullshitözön veszi körül. Volt pár olyan cég aki arra építette, a brandjét, hogy a venture-backed startup fogalmat, mint olyat, eltorzították és felépítettek rá egy olyan képet, hogy ez arról szól, hogy habos-babos kis irodában ülünk, plüss unikornisokkal dobálózunk, isszuk az ingyen üdítőt és bemegyünk 11-re, majd délután háromkor eljövünk, mert flexi munkaidőnk van.
Ezzel szemben a valóság az az, hogy ez sokkal inkább hasonlít egy viking háborúhoz az első 5-10 évben. Utána már csak azért nem, mert hozzászokik és belenő a cég a feladatba.. Az egész venture capital finanszírozásról is ezt mondhatjuk el:, azt gondolják az emberek, hogy ez valami mítikus dolog. Nem. A venture capital egy finanszírozási forma, ugyanúgy egy finanszírozási forma, mint egy banki hitel például, csak nagyon más elvárásokat támaszt. Ha felveszel egy banki hitelt, az elvárás az, hogy ilyen-olyan kamatra visszafizesd egy idő után.
Egy VC backed cégnél pedig az az elvárás, hogy a lehető leggyorsabban, szinte mindegy, hogy mennyibe kerül, kezdjél el nőni. Egy VC-nek jobb hozamokat kell produkálni, mintha például valamilyen tőzseindexbe berakta volna ugyanazt a pénzt, emiatt azt keresi, hogy melyik az a cég, ami a lehető legrövidebb idő alatt a leggyorsabban fog megnőni.
Ahhoz, hogy ezt bebizonyítsd, ahhoz az kell, hogy nagyon gyorsan nőjjél. Főleg mostanában. Ezz tíz éve azért másképp működött. Most az elmúlt három évben, különösen az elmúlt egy évben egy monetáris ámokfutásnak voltunk szemtanúi, rengeteg pénzt nyomtattak a világ jegybankjai. Tehát nagyon sok pénz van a piacon. Ennek az lehet az eredménye, hogy a legjobbaknak könnyű pénzt bevonni és pénzt szerezni. Ha fel tudsz mutatni növekedést, akkor most emiatt pénzbőség miatt teljesen elinflálódtak a cégértékelések és a legjobbaknak nagyon jó dealeket (ügyletet) lehet kötni.] Tehát azt tudom javasolni, hogy csinálj valamit, amit az emberek megvesznek, lehetőleg minél többen, minél kevesebb idő alatt.
Mit tekintesz sikernek? Önmagadat sikeres vállalkozónak tartod?
„Ez nem egy bináris dolog, hogy én sikeres vagyok vagy nem. Nem egy egydimenziós skála, meg nem is hiszem, hogy van értelme hasonlítani az embernek a cégét vagy a saját sikerét másokhoz, egyszerűen azért mert ez mindig az almát körtével való összehasonlításhoz hasonló. Mondok egy egyszerű példát: vannak olyan cégek, mint például a Zoom, ami nyilván nagyon rövid idő alatt meg tudott nőni iszonyatosan nagyra, egyszerűen azért, mert a termékbe magába bele van építve a viralitás. Ezért bármi is történne, nőne tovább, mert magába a termékbe bele van építve, hogy nő. Most ha veszünk harminc alkalmazott fizikust, akik 20 évig építenek egy kvantumszámítógépet, most ők sikeresebbek, mint a Zoom vagy nem…?
Én abszolút értékben nem gondolom extrém sikeresnek magam, bár ebben a kis környezetben, valóban hogy kiemelekedő, amit csináltunk, sőt, ez a Szilícium Völgyben is egy kiemelkedően ígéretes cégnek számítana – de az biztos, hogy még nem “értünk célba”. De ez az egyik legnagyobb probléma a startup ököszisztémában és ez tök jó, hogy felmerült, hogy teljesen lokálisan mérjük magunkat, és azt nem értik az emberek, hogy ha én meg akarom nyerni a helyi középiskolai futóversenyen az ezüstérmet és ezt tűzöm ki magamnak, akkor ez lesz a legeslegjobb dolog, amit el tudok érni, ha megnyerem a helyi középiskolai futóversenyen az ezüstérmet, de közben ez valószínűleg nem kiemelkedő teljesítmény.
Inkább azt kéne kitűzni, hogy olimpiát akarjunk nyerni. És nem kell mindenkinek olimpiát nyerni és nem kell mindenkinek élsportolni, és tök jó, ha valaki csak hobbiból eljár futni, viszont sajnos jelenleg nagyon-nagyon kevés olyan cég van, amely egyáltalán kitűzi magának, hogy olimpiát nyerjen. És ez az egyik legfontosabb dolog, amit mindenkinek, aki itt dolgozok nagyon aktívan kommunikálunk, hogy azt kell megérteni, hogy a léc amit meg kell ugrani, az egy globális mérce kell hogy legyen.
Nem a Prezinél vagy akármelyik európai cégnél akarunk jobbak lenni, hanem mi akarunk lenni amit csinálunk abban mi akarunk lenni globálisan a legjobbak. Én a saját cégem sikerét, a Shapr sikerét abban mérem, hogy domináns piaci pozíciót szereztünk-e már vagy nem, hogy mi vagyunk a legnagyobb szereplő vagy nem. És ugyan egyelőre még nem mi vagyunk a legnagyobb szereplő, de nagyon keményen dolgozunk,, hogy öt év múlva azt mondhassuk, hogy úton vagyunk a legnagyobb szereplővé válás felé és hamarosan mi leszünk azok.”
A mostani tapasztalattal, mit csinálnál másképp a Shapr működtetése során?
„Azt kell, hogy mondjam, hogy extrém sok, extrém nagy hibát szerencsére nem vétettünk. Ez persze csak részben köszönhető magunknak, sokszor szerencsénk is volt. Nekem az a meggyőződés van, hogy a dolgok többségét ami történik veled, azt jelentős részben tudod kontrollálni, talán 10-20%-ot nem. Viszont az a baj, hogy az a maradék 10-20% az egy szorzó ami sajnos lehet 0 is. Nekünk szerencsére nem volt ilyen nullás szorzónk. Egy vállalkozás ahogy egyre öregszik, azt gondolom, hogy egyre kevesebb szerencse kell, de az első öt évünkben sokszor volt azért szerencsénk. Azt gondolom, hogy a fundamentális dolgokat nem nagyon csinálnék másképp.”
Milyen tanácsod van egy újonnan induló vállalkozásnak?
„Jusson el mindenki, minél tovább, tőkebevonás nélkül, és akkor vonjon be tőkét amikor kell és nem akkor amikor kedve van. Tehát most ebben a helyzetben nagyon sok pénzt bevonni a jó cégeknek csábító lehet. És nem kell engedni a csábításnak. A másik tanácsom az az, hogy olvassanak sokat. Még hozzá azt mondom, hogy persze olvassanak könyveket is, az is tök hasznos, de annyira jó dolgokat lehet olvasni, arról, hogy hogyan gondolkoznak mások cégépítésről.
Ezt nem azért kell ezeket olvasni, mert úgy kell csinálni, hanem azért, hogy megtanuld azt a nyelvet és azt a kultúrát, amiben az ilyen jellegű cégek épülnek. Nagyon fontos, hogy amiket mondok, még véletlenül sem minden cégre vonatkoztathatóak, mert amikor én arról beszélek, hogy cég, én mindig startupokról beszélek. Amikor azt mondom, hogy olvassatok sokat, hogy hogyan kell céget építeni, akkor arról beszélek, hogy olvassatok arról, hogy hogyan kell startupot indítani. Ez egy nagyon-nagyon más jellegű vállalkozás mint a legtöbb KKV, nagyon más világ, bőven van mit tanulni róla – és ezt az egyetemen nem tanítják.
