Egy személyes tapasztalat hatására álmodta meg a PublishDrive üzleti ötletét Jentetics Kinga. A mára nemzetközi szinten sikeres vállalat ügyvezetőjével folytatott beszélgetésünk során többek közt a vállalat elindításának időszakáról, az évek alatt szerzett legértékesebb tapasztalatairól, illetve jövőbeli terveiről is szó esett.
Emellett azt is megosztotta velünk, hogy önmagát sikeres vállalkozónak tartja-e. Kinga a cég ügyvezetője és társalapítója.
A PublishDrive koncepciója egy platform, amivel a szerzőket és kiadókat segítik, hogy könnyebben tudjanak publikálni világszerte. A vállalat a megjelentetés folyamatának több pontján segíti a felhasználóit. A kiadáson kívül a marketingben, illetve a pénzügyi és jutalékszámítási folyamatokban is segítséget nyújtanak a szolgáltatásaik.
Honnan jött az ötlet, hogy pont ezzel szeretnél foglalkozni?
Alapvetően mindig is imádtam a könyveket, szerettem olvasni, és igazából a zene volt a másik szerelmem, ha lehet így fogalmazni.
Az egyetem alatt jutottam el oda, hogy a zenéről írtam a szakdolgozatomat. Ezt egyébként angol nyelven írtam és arról szólt, hogy miképpen befolyásolja egy országról alkotott képet a zene. Akkor még a zene dominált jobban az életemben, zenei területen is dolgoztam. Utána viszont arra gondoltam, hogy annyi energiát tettem a szakdolgozatba, hogy tök izgalmas lenne ezt kiadni és több ember számára elérhetővé tenni. És akkor kezdtem el azzal foglalkozni, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, mert láttam, hogy azért ez annyira nem egyszerű.
Viszont, amikor sikerült egy platformon elérhetővé tenni, láttam, hogy az emberek megvásárolják a szakdolgozatomat – ami nyilván nem egy profi szerkesztésen átesett könyv-, úgyhogy láttam, hogy erre akkor biztosan van kereslet.
Ezután az egyetemi barátaimmal, akik jobb technikai háttérrel rendelkeznek- mert én inkább üzleti, illetve marketing vonalon vagyok tapasztalt-, velük elkezdtünk azon gondolkozni, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani, illetve hogyan lehetne ezt skálázni, egyszerűbbé tenni.
Az elindulásotokkor a Google Launchpad programjában is részt vettetek, miben nyújtott ez segítséget nektek?
Igazából ez úgy nézett ki, hogy addigra már létezett maga a PublishDrive, amikor részt vettünk a programban. A Google Launchpad-ről egyébként azt kell tudni, hogy az egy accelerator program, ami Amerikában a Google által indult, és mi is ott vettünk részt a San Francisco-i accelerator programban.
Ezzel egyrészt kaptunk valamennyi tőkét is, de igazából abban segítettek leginkább, hogy megismerjük az amerikai piacot, illetve olyan mentorokkal kötöttek minket össze, akiknek a segítségével jobban beleláttunk abba, hogy hogyan lehetne ezt az egészet üzleti oldalról is, meg termék oldalról is fejleszteni és felfuttatni.
Gyakorlatilag maga a Launchpad végén már el is határoztuk, hogy egyrészt kicsit a célcsoporton is változtatunk, mert eleinte főként kiadókra fókuszáltunk, és azután világosodtunk meg, hogy inkább az egyéni szerzőkre kezdünk el jobban összpontosítani, illetve akkor fogalmazódott meg végleg bennünk, hogy ugyan magyar cégként kezdtük el a működésünket, de szeretnénk az amerikai piacra fókuszálni százszázalékosan. Ami viszont azt is jelentette, hogy egy amerikai céget alapítottunk, és ma már az amerikai cég tulajdonolja a magyar céget is 100%-ban.
A következő kérdés az én személyes kedvencem: Te mit tekintesz sikernek, illetve magadat sikeres vállalkozónak tartod?
Ez egy nagyon jó kérdés. Kezdem először, hogy mit jelenthet számomra a siker: Azt gondolom, hogy a siker több dologból tevődik össze. Az én szememben az a siker, amikor azt látom, hogy sikerült megalkotni egy olyan platformot, terméket vagy akár csapatot, aki igazából értéket teremt egy célcsoport számára, és azt látom, hogy ez működik, az embereknek ez jót tesz. Tehát ha valami nem csak üzleti alapon tud pénzt generálni nekünk, hanem mások számára ez fontos, és egy olyan szerepet töltünk be, akár az életükben, akár az üzleti folyamataikban, amelyeket nélkülünk nem tudnának olyan egyszerűen megvalósítani. Számomra ez az egyik legfontosabb.
A másik – ami inkább vezetői oldalról siker – azt látni, hogy a csapaton belül folyamatosan vannak emberek, akik fejlődnek, új készségeket sajátítanak el, vagy akár ők maguk is vezetőkké válnak, és ebben a folyamatban részt tudok venni.
És hogy sikeresnek tartom-e magam? Hát megmondom őszintén, én egy elég nagy vállalkozói attitűddel rendelkezem, és ez azzal is jár, hogy sosem tudok leállni, és sosem érzem azt, hogy ,,na, elértünk egy pontot, ami már elég és hátra lehet dőlni”. Azt gondolom, hogy nem vagyok sikertelen, de még a sikerhez ennél többet is tudok tenni, úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy olyan út, aminek a vége még nagyon messze van.
Mi lenne a legjobb tanácsod egy most újonnan induló vállalkozásnak?
Sok lenne… Talán az egyik legfontosabb, hogy én azt gondolom, hogy az emberek félnek attól, hogy valamit elkezdjenek, mert attól félnek, hogy akkor mit fognak szólni hozzá akár a barátaik, akár a potenciális ügyfélcsoport, vagy hogy ez biztos nagyon nehéz, vagy hogy ,,ezt nem tudom majd megcsinálni” , és igazából én pont azt mondanám, hogy minél hamarabb el kell valamit kezdeni, ami valami értéket teremt.
Én mindenképpen arra fókuszálnék, hogy belevágjak egy olyan projektbe, aminek a végén lehet látni, hogy az igenis értéket teremt az ügyfelek számára. És el kell kezdeni. Oda kell menni emberekhez, beszélgetni olyanokkal, akik ezt használnák, és folyamatosan feedbacket kérni, megérteni, hogy mi miért történik, és azt gondolom, hogy ezzel rengeteget lehet tanulni.
Veszítenivaló viszont igazából nincs, mert rengeteg ember fél megkérdezni bármit, vagy fél segítséget kérni, de én mindig azt szoktam mondani, hogy igazából a nem már a zsebedben van, tehát érdemes megkérdezni, érdemes segítséget kérni, mert legfeljebb az történik, hogy igent mondanak, és a végén valami jó sül ki belőle. Úgyhogy én mindenképpen ezt javasolnám.
Szerinted mennyire nehéz manapság egy most induló vállalkozás számára befektetést szerezni?
Szerintem nehéz. Viszont én azt is szoktam javasolni, hogy ne azért induljon el egy vállalkozás, hogy egyből befektetőket próbáljon találni. Ebbe a hibába egyébként nagyon sokan beleesnek, hogy igazából még nincs termékük sem, vagy maximum egy ötlet a fejükben, de még nem beszéltek egy ügyféllel sem, még nem csináltak egy nagyon alap MVP-t (minimal viable product) sem, amit meg lehet nézni, vagy meg lehet mutatni.
Sokan egyből a pénz után futnának, anélkül, hogy egyáltalán látnák, hogy van-e értelme ezzel komolyabban foglalkozni. Úgyhogy én először azt javasolnám, hogy ne az legyen az első, hogy megpróbálunk befektetést szerezni, hanem ha már befektetést akarunk, akkor a leendő ügyfelektől szerezzünk befektetést, mert igazából ők a legjobbak ilyen szempontból. Ők hosszú távon is ott tudnak egyrészt maradni, meg hát tőlük fog növekedni a business.
Illetve azt is látom, hogy minél több ügyfél van, minél többen hisznek a projektben, annál könnyebb befektetést is szerezni. És egyébként pedig azt gondolom, hogy mind Magyarországon, mind nemzetközileg a befektetők folyamatosan keresik a jó projekteket, az még továbbra is fennáll, hogy van pénz, és egyébként sok esetben a kezdő vállalkozások számára is elérhető pénz. De azért a legtöbb esetben azt kérik, hogy legyen egy minimális termék, amit be lehet mutatni, néhány visszajelzés, vagy már béta felhasználók. Annyi, hogy azt várják, hogy komolyabban legyen ez már átgondolva, ne csak egy ötlet legyen.
Van valami olyan tanulság, amit a saját bőrödön tapasztaltál, és fontosnak tartasz, hogy mások ebbe ne szaladjanak bele? Van, amit visszamenőleg másképp csinálnál?
Hú, hát rengeteg hibánk volt, meg rengeteget is fogunk még hibázni. Talán ha egyet kell kiragadnom, az pont ez. Nekünk is volt egy esetünk, amikor egy befektetővel már aláírtunk papírokat, már ott voltunk, hogy akkor mindjárt a végső szerződést is aláírjuk. És ott valami félresiklott a tárgyalások során az ügyvédek meg a befektető között, és végül nem lett belőle megegyezés, de nem volt kommunikáció.
Valahogyan az egyik napról a másikra megszűnt a kommunikáció, és ezt szerintem akkor nem feltétlenül tudtuk, hogy hogy kell lekezelni. Aztán kiderült a végén, hogy azért is hiúsult meg ez az egész story, mert a befektetőnél mégsem volt rendelkezésre álló pénz, stb. Szóval jobb is, hogy így alakult. Viszont ugye maga a befektetés szerzés rengeteg időt és energiát elvitt, illetve fókuszt. És hónapokig arra fókuszáltam én is, személy szerint, hogy ez lezáruljon. Nyilván a csapat is számított erre, és közben az üzletfejlesztés egy kicsit stagnált. Mivel ugye kicsi a csapat, nem tudsz feltétlenül mindenre egyszerre fókuszálni.
Amikor bejelentettem a csapatnak, hogy akkor ez mégse fog összejönni, az nyilván egy kicsit nehézkes pillanat volt, hogy na akkor mi fog történni most. De utána egyébként tök jól kilábaltunk ebből, mert pont az üzletfejlesztésre mentünk rá. És azt mondtuk, hogy jó, nem baj, nem kaptunk befektetést, de próbáljuk meg akkor a lehető legtöbbet kihozni a meglévő ügyfeleinkből, vagy esetleg potenciális új ügyfelekből, és végül tényleg annyira jól sikerült, hogy sikerült két hónap alatt odáig eljutni, hogy a költségeinket teljes mértékben fedezni tudtuk, sőt, már profitábilisak lettünk.
Azért, mert annyira szűkén voltunk az időnek, meg hát a pénznek is, és ilyenkor az ember a határidőkkel sokkal jobban tud teljesíteni.
És igazából ez lenne az egyik, amit másképp csináltam volna, hogy arra nagyon kell figyelni, hogy mikor kezdünk el befektetést keresni, és erre hogyan összpontosítjuk az energiát, mert azt lehet látni, hogy ha egy befektetésre fókuszál éppen valaki, akkor az üzletfejlesztés a háttérbe szorul, mert nem lehet mindent egyszerre csinálni.
