A Barion egy Magyarországon alapított fintech startup. A cég egy elektronikus fizetéseket lebonyolító szolgáltató. A budapesti startup cég már több, mint 15 ország online kereskedőit szolgálja ki és több, mint 4 300 000 euró (1,5 milliárd forint) értékű befektetést kapott. Kiss Sándorral a Barion vezérigazgatójával és alapítójával beszélgettünk a vállalkozása működéséről és a történetéről.
Ő a következőképpen foglalta össze a Barion működését:
„Ha röviden szeretném mondani, akkor mi olyanok vagyunk, mint a PayPal a Google üzleti modelljével. Tehát alapvetően egy fizetési szolgáltató vagyunk, de nem a tranzakciós díjakból élünk meg elsődlegesen, hanem azokból az adatokból, amiket be tudunk gyűjteni a vásárlási folyamat során az ügyfelektől. Két csomagunk van a boltok felé: az egyik a Starter, a másik az Advanced csomag. Az Advanced csomagban a tranzakciós díj sokkal alacsonyabb, viszont a bolt segít minket abban, hogy a látogatók szokásait jobban megismerjük. Ha az ügyfél is hozzájárul, ezeket az adatokat marketingcélokra is fel tudjuk használni. Erre épül a Barion most már több országban is.”
A FinTech kifejezés az angol Financial Technology kifejezés rövidítése. Fintech megoldások alatt a korszerű technológián alapuló pénzügyi megoldásokat értjük.
A kifejezés utalhat:
- digitális pénzügyi szolgáltatókra
- innovatív pénzügyi szolgáltatások nyújtására
- pénzügyi szolgáltatások területén megjelenő új szoftverekre
- informatikai rendszerekre, megoldásokra
A Fintech cégek és startupok a legújabb technológiákat, innovatív megoldásokat használnak, hogy magas ügyfélélményt biztosítsanak és a pénzügyi szolgáltatásokat minél kényelmesebbé, elérhetővé tegyék. A Fintech kiterjedhet a költségkövetéstől, a fizetésen, a közösségi finanszírozáson és a biztosításon át, egészen a bankolás területéig.
Miért a Fintech szektorban indítottál vállalkozást?
„Mint a cég CEO-ja, az ötletgazda vagyok. Végzettségem szerint közgazdász. Egy IT fejlesztő céget, a Sense/Net-et középiskolai évfolyamtársakkal alapítottuk még az egyetem alatt, annak a cégnek lettem a vezetője, de kb. 11 év után ebbe egy kicsit beleuntam és mással is akartam foglalkozni. Ez nem egy tudatos dolog volt, hogy ki akarok valamit találni. Egyik haveromnak volt egy ötlete, amit továbbfejlesztettem, sok kanyarral végül ez lett a Barion. A cég jogilag egy spinoff a korábbi cégből.”
A Sense/Net egy ma is működő IT cég. Sándor az elindításáról is mesélt:
„Egy ismerősömnek kellett egy reklámfilm, de nem volt rá túl sok pénze: 21 évesen mi elvállaltuk, így a Sense/Net első munkája egy reklámfilm lett. Ez úgy kapcsolódott az IT-hoz, hogy volt benne egy épület, ami még nem létezett és bemodelleztük, hogy hogyan fog kinézni, amikor elkészül. 3 dimenziós grafika volt jelentős részben az egész. Persze ahhoz, hogy számlázni tudjunk, céget kellett alapítani… így csöppentünk bele az egészbe. Utána tök jó móka volt, hogy a vállalkozással egyetemistaként sok pénzt keresünk.”
A Sense/Net elindulásakor a következő nehézségekkel szembesült:
„Hogy a Sense/Net-nél mik voltak a nehézségek? Mondjam azt, hogy komolytalan, tejfölös szájú kis hülyék voltunk…?
Öhm, valójában tényleg azok voltunk, tehát abban az időszakban (ez 1995-ben volt) alapvetően nem voltak előttünk modellek. Mi azt gondoltuk, hogy majd kitaláljuk saját magunknak. A képzettségünk is nagyon minimális volt: én ugyan közgázra jártam, de amikor elkezdtük a céget csinálni, a számviteli tudásom nulla volt. Szóval a tapasztalatlanságunk, a tudatlanságunk az biztos, hogy nagy probléma volt. Pénzünk sem volt, de az nem volt nagy probléma, mert jól kerestünk.
Az biztos, hogy nagy hülyeség volt tőlünk, hogy senki nem akart cégvezető lenni: úgy lettem a cég vezetője, hogy én húztam a rövidebbet. Szó szerint. Amikor megkérdezett minket az ügyvéd, hogy ki lesz az ügyvezető, akkor úgy döntöttük el, hogy fadarabokat törtünk: volt négy hosszabb, egy rövidebb, én húztam utoljára. A többiek kihúzták a hosszúkat. Később kiderült, hogy mázli volt, hogy én húztam a rövidebbet, mert a közgáz tanulmányaim pénzügyi menedzsment része hasznos dolog volt egy vállalkozás vezetésében.”
Mennyire fontos előre tervezni egy vállalkozás működése során?
„Üzleti tervezésből azt az iskolát vallom, hogy mindenképpen kell tervezni, viszont az üzleti tervnek nem szabad nagyon részletesnek lennie. Leginkább a two-page business plan (rövid, kétoldalas üzleti terv) elképzelést szeretem, amit pénzügyi terv támaszt alá. Tehát kell tervezés, de nem szabad túltervezni, mert az élet az brutálisan keresztül tud írni mindent.”
Az interjú során nem hagyhattuk ki az egyik legérdekesebb kérdést sem:
Személyesen mit tekintesz sikernek? Magadat sikeres vállalkozónak tartod?
„Üzleti szempontból engem az építés motivál nagyon. Ha valamilyen mérföldkövet elérünk, amögött persze a pénzügyi számok is számítanak, de valójában az amire büszke vagyok, az sokkal inkább az, hogy több, mint 15 országban működünk. Amikor elkezdtük a Bariont, akkor egy brand nélküli, pöttöm kis cég voltunk, akire rábízták, a pénzüket, azok akiket meg tudtunk először győzni. Tehát ez egy pénzügyi szolgáltatás, az ügyfél felteheti a kérdést: Mi van, ha ellopja az én pénzemet…?
Az egy tök jó érzés volt, amikor először eljutottunk oda, hogy legyen ezer boltunk. Most közel 12 000 boltnál tartunk, ebből több, mint 10 000 magyar bolt, de nemzetközileg is elkezdtünk jelentősen nőni. Szerintem a következő nagy örömöm, majd az lesz, amikor több külföldi boltunk lesz, mint magyar. A növekedés és az ezzel járó öröm mozgat.”
Milyen tanácsod van egy újonnan induló vállalkozásnak?
„Az biztos, hogy a munkánkhoz kitartás kell, tehát ha minden egyes gondolatom után, amely a feladás körül forgott, kapnék egy forintot, akkor már biztos, hogy gazdag lennék. De végül nem adtuk fel. Iszonyat mennyiségű stressz volt, céget építeni nehéz. A vállalkozói lét nagyon bonyolult. Ha én tanácsot mondhatnék az az lenne, hogy elemezni kell, hogy mi az előny és a hátrány, majd ezek alapján döntsünk, mert csomó ember személyiségéhez nem illik ez az élet.”
